A doktori programról

Társadalmi igény és szakmai kihívások

A Demográfia és Szociológia Doktori Iskola képzési és kutatási programjának alapvető célja, hogy kielégítse a demográfiai ismeretek iránt egyre növekvő társadalmi és szakmai igényt. Olyan képzési-kutatási programot kívánunk létrehozni, amely átfogó ismereteket ad az európai és a hazai népesedési helyzetről, szisztematikus áttekintést nyújt a népességtudomány alapvető kutatási témáiról, alapos módszertani-statisztikai tudást ad a hallgatóknak, és képessé teszi őket a népesedési problémák megértésére, azok önálló elemzésére és kezelésére.

A népesedési problémák a modern európai társadalmakban, így a magyar esetében is, egyre súlyosabbá válnak. Ezeknek a társadalmaknak az öregedése, a mindenütt megfigyelhető alacsony termékenység, a magas hazai halandóság, a szenvedélybetegségek elterjedtsége, az egyre intenzívebbé váló migráció, az etnikai csoportok közötti viszonyok éleződése, az egyes települések és régiók radikálisan megváltozó népességmegtartó ereje stb. olyan demográfiai kérdések, amelyekkel nemcsak a jelenben szembesülünk, de a trendek ismeretében ezek várhatóan jövőnket is növekvő mértékben formálják. Ezzel szemben a népességtudomány egyetemi szintű oktatása ma esetleges, szórványos és széttagolt. Demográfiai ismeretek jellemzően a szociológiai és szociálpolitikai képzésben jelennek meg, és részét képezik a közgazdaságtani és földrajzi tanulmányoknak is. A módszertani ismeretek a statisztikai oktatáshoz kötődnek. Mind az egyetemi, mind a doktori képzésben jelenleg is születnek demográfiai témájú dolgozatok, az érintett hallgatók és doktoranduszok azonban hátrányos helyzetben vannak: nem vettek részt szisztematikus szakirányú képzésben, rendszeres demográfiai ismeretekkel nem rendelkeznek.

A doktori képzés alapelvei

Képzési programunk hiánypótló jellegű: a doktori iskola szisztematikus képzést kínál, és elmélyült, módszeres kutatást tesz lehetővé azok számára, akik a népesedési problémák tudományos tanulmányozására készülnek. A képzési program egyrészt átfogó képet ad a népesedés, illetve a népességtudomány alapvető területeiről (termékenységről és nupcialitásról, halandóságról, migrációról, addiktológiáról, mindezek területi különbségeiről, a történeti demográfiáról, a népesedés elméleteiről). Másrészt olyan speciális módszertani tudást (regressziószámítás, a halandóság táblamódszerű elemzése, eseménytörténeti elemzés stb.) nyújt a hallgatóknak, amely lehetővé teszi a népesedési kérdések jellegének, természetének megismerését és azok empirikus elemzését. A program keretében az elméleti képzés mellett nagy hangsúlyt fektetünk tehát a kutatási témákkal kapcsolatos lehetséges hipotézisek megformálására és azok gyakorlati tesztelésére. Képzési programunk alapelve, hogy annak integrálódnia kell a hazai és nemzetközi kutatásokba. Ezért doktorjelöltjeink, témavezetőikkel szorosan együttműködve, azok segítségével és útmutatása szerint bekapcsolódnak az aktuális demográfiai, empirikus szociológiai, addiktológiai és települési kutatási programokba.

Programjaink

Noha iskolánk lehetőséget teremt a népességtudomány szinte minden területének vizsgálatára, és teret enged a diszciplináris és módszertani sokszínűségnek, a törzstagok és témavezetők eddigi kutatásai és témakiírásai megkönnyítik bizonyos népesedési problémák kutatását. A demográfia integratív tudomány, s mivel alapvető szempont a népesedési jelenségek adekvát empirikus módszerekkel való vizsgálata, számtalan diszciplína művelői számára lehet vonzó. A DI diszciplináris profiljának meghatározása céljából három átfogó kutatási programot alakítottunk ki, amelyek szándékaink szerint az érdeklődők számára jól körülírják a képzési és kutatási területeket. A DEMOGRÁFIA program a klasszikus népesedési kérdések, a hazai és európai népesedési folyamatok, a termékenység, a halandóság és a migráció tárgyalását foglalja magában. A program keretei között minden, a népesedés alapkérdéseivel foglalkozó kutatás elfogadható számunkra, ugyanakkor ezeket szorosan a kutatási témakiírásokhoz kötve és modern kutatási gyakorlattal feldolgozva képzeljük el. Két további programunk tematikájában szorosan kapcsolódik a népességtudományhoz, kérdésfelvetéseiben és módszereiben azonban a rokon társadalomtudományokhoz áll közelebb. Az ADDIKTOLÓGIA , EGÉSZSÉGMAGATARTÁS program a népesség jóllétének kérdéseivel és a népesedés szempontjából legjelentősebb kapcsolódó problémák kezelésével foglalkozik. A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA program keretében a népesedési és társadalmi folyamatok egyik legfontosabb differenciáló kontextusát, a területi eltéréseket vizsgáljuk. A képzésben és a kutatásokban kitérünk a területi különbségek társadalmi okaira és a hosszú távú társadalmi fenntarthatóság perspektíváira.

Képzésünk nemzetközi integráltsága

A doktori képzés során szorosan kapcsolódunk a hazai és nemzetközi népesedési kutatásokhoz, az egyre inkább európai léptékűvé váló doktori programokhoz. A kutatási tevékenységet illetően a KSH Népességtudományi Kutatóintézetében, illetve a KSH Népességstatisztikai osztályán végzett elemző munkákba, valamint az OTKA és EU-pályázatok keretei között folytatott kutatásokba igyekszünk bekapcsolódni. Az oktatás területén a European Doctoral School of Demography (EDSD) a legfontosabb partnerünk. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a DI és hallgatói bekapcsolódjanak az európai kutatási programokba. Különösen elmélyült cserekapcsolatokat alakítunk ki a rostocki Max Planck Institute for Demographic Research-csel, illetve a párizsi INED-del, az európai demográfiai kutatások két kulcsszereplőjével. A doktori iskola programjában évente egy-egy nemzetközi szaktekintély tart képzést, nemzetközi népességtudományi kapcsolataink révén pedig elősegítjük, hogy hallgatóink rövidebb-hosszabb ideig ösztöndíjasként külföldön tanuljanak, kutassanak.

Elérendő célok és kompetenciák

Terveink szerint a képzési folyamat és a kutatási tevékenységek eredményeképpen a doktori iskolából olyan végzett hallgatók kerülnek ki, akik átfogó, korszerű ismeretekkel rendelkeznek a népességtudomány jelenlegi állásáról, a mai népesedési tendenciákról, tudatában vannak a kérdés jelentőségének, problémaérzékenyek, képesek felhasználni elméleti ismereteiket, meg tudják találni (vagy létre tudják hozni) a probléma elemzéséhez szükséges adatforrásokat, ismerik az empirikus adatelemzési módszereket, és elemzési eredményeiket társadalmi kontextusba tudják helyezni. Az ilyen tulajdonságokkal felvértezett szakemberek a tudományos életen kívül számtalan más területen is keresettek: tudásuk nélkülözhetetlen az európai, a nemzeti és a helyi politikai döntéshozók és döntés-előkészítők számára éppúgy, mint a fejlesztéspolitika szakemberei, vagy az üzleti élet szereplői (a marketingtől a biztosítási piacig), a civil társadalom szervezetei, valamint a közélet átfogó kérdései iránt érdeklődő állampolgárok és nem utolsó sorban a média számára is.